2.) A lovak érzékszervei
Éber érzékek
A lovak hajdanán hatalmas ménesekbe tömörülve járták a füves pusztákat, hogy üde legelőket keressenek. Mivel vándorlásaik során sokszor ragadozó szegődött a nyomukba, a veszélyt időben fel kellett ismerniük. A támadó észlelésekor főként hallásukra és szaglásukra támaszkodtak, de időnként szemükkel is végigpásztázták a látóhatárt. Ha azonban valamiről még közelebbi információt akartak gyűjteni, ízlelő- és tapintóképességükre hagyatkoztak.
Érzékeny hangradarok
A lovak hallásuknak köszönhetően már több százméterről meghallják a lopakodó támadó neszezését. Körbemozgatható füleket a hang irányába fordítják, majd szemükkel is felmérik a veszélyforrást. Füleiket egyenként tizenhat izom mozgatja, miközben összegyüjtik és a dobhártyába terelik a hangokat. Velünk ellentétben a lovak képessek a magasab rezgésszámú hangokat is felfogni, így a hangos zaj nyugtalaníthatja őket.
Ízérzékelés
A többi legelésző állathoz hasonlóan a lovaknak is föl kell ismerniük a mérgező növényeket. Ilyenkor a nyelvükön elhelyezkedő ízlelőbimbókra hagyatkoznak, amelyek a nyálban oldott kémiai anyagokat érzékelik. Így könnyedén ki tudják válogatni a számukra kedvező falatokat a mérgezők közül. Különbséget tudnak tenni az egyes ízek közöt is. Sósat, édeset, savanyút és keserűt egyaránt éreznek.
Széles látókörrel
A lovak szemei a fej két oldalán ülnek, ezért széles, 340°- os látókörrel rendelkeznek. Ha mozdulatlanul állnak, az orruk alatti és a farkuk mögötti területet kivéve szinte mindent látnak maguk körül. Fejük elfordításával az addig nemlátott teret is megtekinthetik. 3D-ben pedig abban a mezőben látják a tárgyakat, ahol a két szemük látótere átfedi egymást, az attól jobbra, illetve balra első térrészt pedig csak az egyik szemükkel, a síkban. A lovak a tűző nap elől inkább árnyékba vonulnak, és inkább szürkületben és hajnali órákban legelésznek. Ekkor is jól látnak, mert szemükben egy olyan fényvisszaverő réteg található, amely kétszer hasznosítja a beérkező fénysugarakat. Napsütésben azonban pupillájuk összeszűkül, így csökken a szemükbe jutó fény mennyisége.
Illatelemzés
Az illatok felfogása a lovak tagolt orrüregében lévő szaglófelületen történik. A szagnyomok elemzésével aztán könnyen különbséget tudnak tenni a ragadozó, a víz vagy éppen a körülötte sétáló ember szaga között. A lovak egymás beazonosításakor is az orrukra hagyatkoznak. Az illatok valóságos ujjlenyomatok anya és csikója között, és a családalapításra vágyó kanca szándéka is könnyen kiderül.Amikor a ménes két tagja találkozik, szembefordulnak egymással és az egyik belefujja a levegőt a másik orrába, amit aztán a társa is viszonoz. Ha a felek elégedettek az illatcserével, megalapozott a barátság, ha nem akkor akár párbajra is sor kerülhet.