1.) A lovak kialakulása

Az első "ősló"

A lovak elődei, a vadlovak 60 millió évvel ezelőtt, az eocén korban jelentek meg Észak-Amerika mocsaras erdeiben. Az első "ősló" az Euhippus marmagassága a mai lovakénak alig az egynegyede, csupán 20 cm volt. Patával még nem rendelkezett, mellső lábain négy-négy, a hátsókon három-három ujj nőtt, ezeken puha talppárna és köröm fejlődött. Ízletes lomblevelet legelt, barna foltokkal szőrzetszíne tökéletesen álcaként szolgált.

 Euhippus:

                                                                                                               Marmagasság: 20 cm

                                                                                                                60 millió évvel ezelőtt

Alkalmazkodás a környezethez

Az oligocén korban 40-25 millió évvel ezelőtt élt Mesohippus már 45 cm-es magassággal büszkélkedhetett, lábujjainak száma viszont minden végtagon háromra csökkent. Élettere még mindig az erdő volt, ezért talppárnái éppen megmaradhattak, de ez egyre keményebbé váló talajon középső, megnagyobbodott lábujjára nehezedve járt. 26-10 millió évvel ezelőtt egyre szárazabbá vált az éghajlat, avízenyős területek füves síkságokká alakultak, így a vadlovak kényszerően áttértek a lombcsemegéről a fűtáplálékra. Az ekkor élt, 60 cm-esre nőtt Miohippus fogazata már erre az étekre specializálódott, amelyhez megnyúlt nyakával könnyedén hozzá is fért. A 12 millió évvel ezelőtt kialakult Merychippus, amelí 90cm testrészével is alkalmazkodni próbált a füves élőhelyhez. Mivel egy-egy ragadozó könnyen észrevehette a tágas pusztán, hosszú lábakat "növesztett", hogy alkalomadtán gyorsan elinalhasson, fülei nagyobbak lettek, hogy jobban hallhasson, szemei pedig fejének két oldalára tolódtak, hogy szélesebb területet átfogva idejekorán észerevegye a távolban leselkedő veszélyt. A kemény, egyetlen talajon való közlekedésre alkalmatlan talppárnái eltűntek, futáskor egyre erősebb középső lábujja játszotta a főszerepet, a két-két szélső lábujj pedig egyre csökevényesebbé vált.

 Mesohippus:

                                                                                           Marmagassága: 45 cm

                                                                                           40 millió évvel ezelőtt

Merychippus:

                                                                                                    Marmagassága: 90 cm

                                                                                                    20 millió évvel ezelőtt

Végállomás?

A vadlovak fejlődésének utolsó állomásán, 6 millió évvel ezelőtt a Pliohippust találjuk. Testarányai megegyeznek a mai lovakéival, marmagassága 122 cm lehetett, fogai meghosszabodtak, zápfogainak örlőmunkája miatt  állkapcsa is erősödött és megnagyobbodott. Lábai már csupán egyetlen ujjal és az azt körülölelő patával rendelkeztek. A mai ló, az Equus caballus 1 millió évvel ezelőtt jelent meg Dél-Amerikában, majd onnan az akkor létező földhídon keresztül átjutva Eurázsiában és Afrikában is elterjedt. Mintegy 8000 évvel ezelőtt Amerikában teljesen kipusztult, és csak a hódító spanyolokkal tért oda vissza. Az Equus caballus a földrajzi különbözőségek miatt földrészenként másképp fejelődött tovább. Ismertebb alfajai az észak-európai nehéz testő erdei ló, a hidegvérő lovak őse, a fakó színő ázsiai vadló, a przewalski ló, a kelet-európai könnyő testő tarpán és az észak-szibériai tudrai ló. Ezekből az őslótipúsokból további négy lófajta fejlődött ki, ezek az exmoor pónival, a highland pónival, az akhal teke fajtával és a kaszpi lóval mutattak hasonlóságot.

Oldal: 1. A lovak kialakulása
LOVASESZME =) - © 2008 - 2024 - lovaseszme.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat